Firenze
"Hullámodat, a vérest és a sárost
látta a híd - mert nem volt soha béke
a két Párt közt: és úgy, mint annyi éve,
vándor, a Vátesz háza s lelke vár most."
MENÜ
TÖRTÉNETE
 
 
Firenze (vagy más néven Florentzia), Olaszország egy nagyvárosa, Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
 
Az Arno folyó két partján, annak gyönyörű völgyében fekszik. A várost a „reneszánsz bölcsőjeként” is emlegetik. Ekkor Julius Ceaser itt telepítette le kiszolgált katonáit, minek megfelelően egy szabályos, négyzetes alakzatú római kolónia jött létre a folyó virágos partjának északi oldalán.
 
 A népvándorlás ideje jelentős károkat okozott a fiatal Firenzében, de alapjait képezte mégis a később kialakuló középkori városrésznek. Sajnos jelentős római épületei elpusztultak, a település lassú sorvadásnak indult.
A legenda szerint 1001.ben Ugo őrgróf Firenzébe tette székhelyét, és ekkortól komoly változások jöttek a város igencsak elmaradott életében. Bizonyítottan az elkövetkező években épült a Battistero, a Santa Reparata, a Badia, a Santi Apostoli és a San Miniato al Monte templomok, ez is mutatja, mekkora szerepe volt az egyháznak már akkor is a város fejlődésében. Erre gondja volt Canossai Matild őrgrófnőnek, kinek nevéhez kötődik IV. Henrik híres Canossa járása.
 
A középkor első századaiban a vagyonosodó családok azonban már elkezdték a békétlenkedéseket, társulásokat hoztak létre és gyakran harcok alakultak ki a városban. Ekkoriban építették a toronyszerű épületeiket, melyek olykor valóságos erődítményként szolgáltak. A leggyorsabban fejlődő itáliai városnak anyagi gondjai nem voltak, de mégis állandó belső harcok jellemezték.
Mára kevés torony maradt csak fent. A 13. században a hatalmi csoportosulások két tömbbe tömörültek. A pápát támogató guelfekre és a német-római császárt pártoló ghibellinekre oszlottak. Versengésük évszázadokon át nyugtalanságban tartotta Firenzét. A guelfek 1250-ben véres csatározások után reformálták meg a városvezetést.
Asztali nézet